Az elmúlt hetekben az orosz rakétatámadások által súlyosan megrongált ukrán energiarendszer mára szinte teljesen stabilizálódott, az energiaügyi minisztérium szerint nem várható jelentős importnövekedés, annak ellenére, hogy márciusban rekordmennyiségű áramot importáltak a támadások okozta áramkimaradások miatt.
2024. március 22. egy újabb mérföldkő. Aznap éjjel újabb, sajnos nem váratlan fordulatot vett az orosz-ukrán háború – főleg energetikai fronton. Aznap és azóta Oroszország ismét aktívan támadja az ukrán energetikai infrastruktúrát, különösen annak áramtermelő képességét, azaz az erőműveket. Az írás célja körbejárni, hogy ez az erőműveket romboló taktika hova vezethet az ukrán hálózat működtetése és a kereslet kielégítése szempontjából, illetve milyen rövidtávú hatásai lehetnek az immár majdnem fél éve összekapcsolt EU-ukrán villamosenergia piacokra.
Kialakult a végleges szakmai program a Portfolio április 11-i Vállalati Energiamenedzsment 2024 című konferenciáján, amely iránt óriási az érdeklődés, és telt házat hirdetünk. Jelentkezzen a várólistánkra itt! Az eseményen az Európai Bizottság Energiapiaci Főigazgatóságának egyik rangos szakértője, és a magyar Energiaügyi Minisztérium államtitkára is előad.
A villamos energia átviteli hálózat, mely Európa országait összeköti, már ma is integráltan működik, mind műszaki, mind kereskedelmi szempontól. Ugyanakkor a jelenlegi rendszerek csak a menetrendezett villamosenergia-szállításokra fókuszálnak. Kutatásunk vizsgálatai szerint a már meglévő hálózat kapacitása akkor használható ki a leghatékonyabban, ha a területi, regionális alapon szervezett piacok közötti szállítások hálózati koordinációja mellett a különböző típusú energiatermék piacai közötti koordináció is megvalósul. Jelen összefoglaló cikk a Sustainable Energy, Grids and Networks folyóiratban megjelent tudományos közleményünk alapján készült.
A húsvéti hosszú hétvégén három egymást követő napon is negatív áramárak alakultak ki a magyar áramtőzsdén, és az előtte lévő napokban is többször nulla közeli árakat láthattunk – figyelt fel a Portfolio a helyzetre, ami nagyon komoly megtérülési kérdéseket feszeget a meglévő naperőművek tulajdonosai, illetve a tervezett projektek beruházói körében. Ezekről is szó lesz a Portfolio április 11-i Vállalati Energiamenedzsment konferencián, amelyről további részletek itt érhetők el.
Az ADEX, Közép- és Dél-kelet Európai Energiatőzsdéhez történő csatlakozással bővíti villamosenergia kereskedési szolgáltatásait a BSP SouthPool Energy Exchange, a SEEPEX és a HUPX Szlovéniában, Szerbiában és Magyarországon.
Szerdán két nagy magyarországi naperőmű beruházásról is bejelentés érkezett: az egyik projekt mögött egy portugál fejlesztőcég áll, a másikhoz pedig egy spanyol cég szállít napelem állványokat Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyébe. Frissítés! Az 57 MW-os naperőmű projekt finanszírozási kereteiről közleményt is kiadott az UniCredit Bank, ebből többek között az derült ki, hogy Királyegyházán épül az erőmű. A naperőművek terjedéséről, a zöld energia beszerzéséről és elosztásáról és szó lesz a Portfolio április 11-i Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján, amelyről további részletek itt érhetők el.
A napsütéses, hűvös időben ma 3400 MW körüli szintet ért el több órán keresztül az ipari naperőművek villamosenergia termelése Magyarországon, amivel messze új történelmi csúcs született. Erről is szó lesz a Portfolio április 11-i Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján, amelyről további részletek itt érhetők el.
A Közép- és Kelet-Európai országok által a földgázimport-infrastruktúrában tervezett kapacitásbővítés mértéke meghaladja az orosz gáz helyettesítéséhez szükségesnek tartott fejlesztéseket. Ha a régió földgázpolitikája továbbra is ezen az úton halad tovább, akkor - elsősorban az LNG-infrastruktúra túlzott fejlesztésével - egyfajta kényszerpályájába zárhatja magát a földgáz melletti szükségtelenül szoros elköteleződésével, ami több szempontból is problémás lehet, áll egy új jelentésben.
Az utóbbi években megszokottnál is jóval melegebb időjárás mellett folytatódott a hazai áramfogyasztás növekedése februárban. A magyarországi energiafelhasználás alakulásáról is szó lesz a Portfolio április 11-i Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján. További részletek itt érhetők el.
Erős szakmai programmal, és nagy nevekkel rendezzük meg egy hónap múlva a Portfolio Vállalati Energiamenedzsment 2024 című konferenciánkat, egy új, egésznapos rendezvényünket. Az április 11-i esemény tervezett programja, illetve az előadók és a panelbeszélgetők köre már majdnem teljes, és óriási az érdeklődés a rendezvény irányt. Regisztráljon itt, és jöjjön el, hogy megismerhesse a legfrissebb energiabeszerzési, energiaoptimalizálási, energiahatékonysági és zöld energia beszerzési, elosztási lehetőségeket, illetve megoldásokat!
Március 6-án az EIT InnoEnergy elindítja a nagy energiatároló rendszerek (ESS) létrehozására és működtetésére összpontosító páneurópai vállalatát, a Repono-t - ezzel az a célja, hogy egységesítse és felgyorsítsa az energiatároló rendszerek telepítését Európában. A vonatkozó sajtóközlemény szerint a beruházással lehetőség nyílik a jövőben a megújuló forrásból származó gigawattórányi többlet villamos energia tárolására, csökkentve az áramkimaradások kockázatát, kiegyenlítve az energiaárakat és biztosítva a 24 órás kiegyensúlyozott, tiszta energiaellátást a kontinensen. 2030-ra a Repono szeretne 10 százalékos részesedést szerezni az 1 terawattóra (TWh) méretű európai villamosenergia piacon.
A kifejezetten jól sikerült negyedik negyedéves gyorsjelentést követően elkészítette frissített elemzését a vállalatok követő MBH bank elemzője. A szakértő kiemeli, hogy a legutóbbi értékelésük óta sok körülmény megváltozott, ezért felülvizsgálják a 12 havi árfolyam-várakozást.
„Egész Európában a magyar szabályozás engedi a legalacsonyabb befektetésarányos megtérülést” a villamosenergia elosztás területén, miközben évtizedek óta nem látott mértékű hálózatfejlesztések szükségesek, így a legalacsonyabb helyett fair, „európai szinten összevethető” tarifát szeretnénk – hangsúlyozta a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban Guntram Würzberg. Az E.ON Hungária Csoport elnök-vezérigazgatója ezzel arra utalt, hogy a 2025-től induló négyéves árszabályozási ciklusban olyan mértékű rendszerhasználati díjemeléseket tartanak szükségesnek, amelyekkel a tarifák uniós szinten összevethető mértékűre emelkednek, és amely a lakossági rezsicsökkentési rendszer szempontjából is nagy jelentőségű téma. Egyértelműsítette: „ha a lakossági szegmensben a szabályozás csak korlátozott rendszerhasználati díjemelést enged, akkor a versenypiaci szegmensnek kell többet fizetnie.” Mindezzel együtt azt továbbra is megerősítette: készek 1 milliárd eurót saját forrásból beruházni a magyar villamosenergia hálózat fejlesztésébe, és idén rekordméretű, 390 millió eurós összeget fordítanak erre többek között azért, hogy a naperőművek terjedését a továbbiakban is támogatni tudják.
Ukrajnában ismét többlet villamosenergia-termelést regisztráltak csütörtökön, aminek következtében a tervek szerint újból megindulhat az áramexport több országba, köztük Magyarországra - számolt be az ukrán energetikai minisztérium sajtószolgálata pénteken a Telegramon.
A következő időszak egyik legfőbb feladata az időjárásfüggő megújuló energiatermelők hálózatba integrálása, és a gondolkodásunk fókuszában az áll, hogy „egy szinten túl nem lehet teleépíteni vezetékekkel és alállomásokkal az országot, meg kell találni a hálózatfejlesztést kiegészítő alternatívákat” – hangsúlyozta a Portfolio-nak adott exkluzív nagyinterjúban Juhász Edit. A Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal elnöke ezzel arra utalt, hogy a hálózatba és a vasba való óriási további beruházások helyett okos, digitalizációs eszközökben, illetve automatizált beavatkozási megoldásokban kell inkább gondolkodni, továbbá jobban ki kell használni a meglévő csatlakozási pontok, és az önfogyasztás, illetve a dinamikus árazás lehetőségeit, valamint a rugalmassági szolgáltatásokban rejlő megoldásokat. A kiegyenlítő energiapiacon tavaly december elején dinamikus hatósági árkorlátot kellett bevezetnie a Hivatalnak, és az elnök fontos üzenetként azt is jelezte: „a piaci egyensúly alakulását folyamatosan monitorozzuk, ha szükséges, akkor további lépéseket is megfontolunk.” Jelezte: fontos feladat a szabályozó hatóság számára a 2025-től kezdődő gáz- és áramár szabályozási ciklus kereteinek kialakítása, az idősoros átálláshoz kapcsolódó tarifa fejlesztés, a zöld gázok szabályozási kérdése és a származási garancia rendszer felállítása, ami a HMKE áramtermelésnél is jön majd. Ezek mellett folyamatosan nyomon követik az új nem-lakossági vízdíj, illetve a hulladékgazdálkodási, valamint az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer gyakorlati tapasztalatait is.
Az elmúlt hónapokban jelentős összegű negatív áramszámlákat kaphattak azok a háztartási méretű napelem tulajdonosok, akik az éves szaldó elszámolás szerint nettó betáplálók voltak a hálózatba, és ez vezethetett oda rendszerszinten, hogy 2023 őszén több hónapig negatív árbevétele volt az MVM-nek a legkisebb éves fogyasztási sávban – figyelt fel az érdekes helyzetre a Portfolio. Az utóbbi két év alapján az is látszik, hogy rendszerszinten több milliárd forintos negatív áramszámlákat, azaz pénzkifizetést, kaphattak a lakossági napelemesek a túltermelés miatt, az éves szaldó áldásos hatásaként. Az adatokból olyan érdekes „trükközések” is látszanak, mint például az, hogy közvetlenül a rezsiváltozások előtt beszakadt, majd megugrott az egyetemes áramszolgáltató árbevétele, amit részben az a fogyasztói mentalitás magyarázhat, hogy „inkább kétszeres áramárat fizetek, mint hétszeres gázárat”.
Alaposan megugrott Magyarország áramfogyasztásának növekedése az év elején: az előzetes, háztartási napelemek adatait nem tartalmazó statisztika szerint januárban 7,6%-kal volt nagyobb a villamosenergia-rendszer bruttó felhasználása, mint 2023 első hónapjában. Maga a fogyasztás szintje pedig az elmúlt 35 év második legmagasabbja lett, részben időjárási okok miatt.
A naperőművek terjedésével párhuzamosan folytatódott a hazai földgázerőművek beépített teljesítőképességének csökkenése, és mivel a szén-/ligniterőművekkel is hasonló történt, összességében mintegy 1100 MW-tal lett kisebb a magyarországi fosszilis kapacitás 2023-ban, miközben már rendszerszinten is megjelent és látható méretűvé vált az akkumulátoros energiatárolás. Ezzel összhangban a földgáz-, valamint a szén-/ligniterőművekben termelt áram szerepe gyengült a villamosenergia-felhasználás fedezésében, míg a napenergiáé nőtt, és ami némileg meglepő, kis mértékben a szélenergia részaránya is.
Már február 16-án, azaz múlt pénteken, déltájban minden eddiginél magasabbra, 2756 MW-ig futott fel az 50 kW feletti naperőművek összes villamosenergia termelése Magyarországon, azaz magasabbra, mint tavaly augusztus 12-én, az eddigi rekord idején, amikor 2731 MW volt a csúcs – hívta fel a figyelmet hétfői Facebook-posztjában az Energiaügyi Minisztérium.
A politikai fordulatról szóló legfontosabb információk, egy helyen.
Minden jel arra mutat, hogy Kamala Harris lesz a demokraták jelöltje.
Ezt kínálja a volt elnök, illetve a jelenlegi alelnök Európának és Ukrajnának.
A kezdeményezést a brit kormány indította el.
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
A Checklist szerdai adásában egyebek mellett ezekről a témákról kérdeztük ifj. Becsey Zsoltot, az Unicredit vezető elemzőjét.
